Eddig szinte mindenhol megbukott az alapjövedelem ötlete, miközben a közgazdászok állítják: csak egy kicsit kellene távlati célokban gondolkozni, hogy bevezessék a mindenkinek feltétel nélkül járó pénzt. Hatalmas előnyök sülhetnek ki ebből, csak meg kellene győzni a középosztályt, hogy nekik is jó volna hosszú távon, ha az adójukból a szegényeket is segítenék.
Ismét előkerült a feltétel nélküli alapjövedelem kérdése, ezúttal az Egyesült Királyságban, és a mesterséges intelligencia elterjedése kapcsán. Minden britnek szeretne ilyen alapjövedelmet egy neves informatikus, aki bár sok szakértőhöz hasonlóan aggódik az új technológia munkahelyekre gyakorolt hatása miatt, egyéb veszélyekre is figyelmeztet.
Javult az emberek életszínvonala, azonban ez nem sarkalta az érintetteket az álláskeresésre – ez a fő következtetése 2017-ben kezdett finnországi alapjövedelem-kísérletet értékelő előzetes tanulmánynak. A beszámoló akkor jelent meg, amikor az olasz kormány áprilisban akarja indítani a maga alapjövedelem-programját, és az ellenzők ott is attól tartanak, az ingyenpénz nem hozza meg az emberek munkakedvét.
Gyógyír-e a feltétel nélküli alapjövedelem az automatizáció munkaerőpiaci kihívására?
Sokan elkerülhetetlen megoldásnak, sokan viszont a naplopás támogatásának tartják a feltétel nélküli alapjövedelmet, amellyel a világ több részén kísérleteznek.
68 százalék mellette szavazna, 31 százalék kísérletezés nélkül is bevezetné.
A jövőt kutató milliárdos Elon Musk szerint a gépek hatalomátvétele a munkahelyeken hamarosan szükségessé teszi, hogy munka nélkül is pénzt kapjanak az államtól az emberek. De úgy véli, lesz itt egy, a pénznél sokkal nagyobb gondunk is.
Biztosítékot kivágó lovagkereszt; társadalmi munkában készült, mégis 50 millióba került emlékdal; és az ország, ahol először próbálják ki élesben a feltétel nélküli alapjövedelmet. Emlékszik a részletekre is? Tesztelje memóriáját!
